Ha van már néhány céges laptop a vállalkozásodnál, vagy most készülsz gépparkot építeni, előbb-utóbb szembejön a kérdés: „Kellene egy céges laptop szabályzat, de mit írjak bele, hogy ne legyen káosz 1 év múlva?” Az első hónapokban még mindenki emlékszik, ki mit kapott, ki hova viheti a gépet, mit lehet rá telepíteni. Aztán telik az idő, jönnek új kollégák, valaki kilép, valaki otthon felejti a laptopot, másnál eltörik a kijelző, és szépen lassan teljesen átláthatatlanná válik, hogy mi kinek a felelőssége.
Ebben a cikkben végigvesszük, mit érdemes kötelező jelleggel beleírnod egy céges laptop szabályzatba: ki használhatja az eszközt, mi a helyzet az otthoni használattal, hogyan védi a cég az adatokat, mi történik kilépéskor a géppel, és mi a folyamat kár vagy meghibásodás esetén. Ha ezeket előre letisztázod, rengeteg konfliktustól, félreértéstől és felesleges idegeskedéstől kíméled meg magad és a kollégákat.
Miért kell egyáltalán céges laptop szabályzat?
A legtöbb cég úgy indul, hogy „mindenki kap egy gépet, aztán majd megoldjuk”. Ez kis létszámnál még elmegy, de ahogy nő a csapat, előjönnek a tipikus problémák:
-
„Ez a laptop még az előző kollégáé volt, de nem tudom, mi van rajta.”
-
„Nem emlékszem, hogy aláírtam volna bármit, hogy felelősséggel tartozom érte.”
-
„A gyerek is szokta használni otthon, hát most valahogy eltűntek róla fájlok.”
-
„Kilépett a kolléga, nálunk maradt a töltő, nála a laptop táskával és dokkolóval, most vadásszuk össze.”
A céges laptop szabályzat célja, hogy:
-
egyértelművé tegye a felelősséget (mit vállal a cég, mit vállal a dolgozó),
-
védje a céges adatokat,
-
átláthatóvá tegye az eszközök életútját,
-
konfliktushelyzetekben kapaszkodót adjon (kilépés, kár, elvesztés, lopás),
-
és összességében csökkentse a káoszt.
Nem jogi csűrés-csavarásra van szükség, hanem világos, érthető, betartható pontokra.
1. Ki használhatja a céges laptopot?
Az első alapvető kérdés: ki számít jogosult felhasználónak?
Érdemes a szabályzatban egyértelműen rögzíteni:
-
A laptop a cég tulajdona, amit a dolgozó munkavégzés céljából használhat.
-
A gépet név szerint egy munkavállalóhoz rendeljétek:
-
átadás-átvételi lapon,
-
pontos azonosítóval (gyári szám, belső eszközazonosító).
-
-
A mindennapi használatért az a kolléga felel, akinek a neve az eszközhöz tartozik.
Mit írj bele konkrétan?
Például:
-
a laptopot csak a kijelölt munkavállaló használhatja a cég engedélyével,
-
más munkavállalónak vagy családtagnak nem adható át tartós használatra a rendszeres munkavégzéshez a cég jóváhagyása nélkül,
-
a munkavállaló köteles a laptopot rendeltetésszerűen használni, és gondoskodni az állagmegóvásról.
Nem kell túlbonyolítani: a lényeg, hogy ne legyen vita, ki felel az adott gépért.
2. Otthoni használat: viheti-e haza, és ha igen, milyen feltételekkel?
A hibrid munkavégzés és a home office korában ma már szinte alap, hogy a céges laptopot a kollégák hazaviszik. Ezzel önmagában nincs gond – sőt, sokszor előny –, de tisztázni kell az otthoni használat kereteit.
Alap kérdések otthoni használatra
-
Hazaviheti-e a kolléga a laptopot rendszeresen, vagy csak eseti jelleggel?
-
Használhatja-e a gépet magáncélra (pl. böngészés, film, zene)?
-
Használhatja-e a családtag (pl. gyerek) a laptopot?
-
Mi a helyzet külföldi utazásnál? Lehet-e vinni? Kell-e külön engedély?
Ajánlott szabályozás
Sok cég a következő modellt választja:
-
A laptop hazavihető, ha a munkavégzés ezt indokolja (home office, tárgyalás, utazás, ügyféllátogatás).
-
A magáncélú használat:
-
vagy teljesen tiltott,
-
vagy korlátozottan megengedett, ha nem sérti a cég érdekeit,
-
pl. nem telepíthet illegális szoftvert, nem használható torrent, nem látogat illegális vagy veszélyes weboldalakat.
-
-
Családtagoknak, gyerekeknek adott használat általában nem javasolt, mert:
-
nő a véletlen törlés, vírusfertőzés, adatvesztés kockázata,
-
sérülhet az adatvédelem (pl. véletlenül megnyitott munkafájlok, email-fiókok).
-
Érdemes kimondani a szabályzatban:
-
a céges laptop elsődleges funkciója a munkavégzés,
-
a dolgozó köteles olyan módon használni, hogy ne veszélyeztesse a rajta tárolt vagy elérhető céges adatok biztonságát.
3. Adatvédelem: mit kötelező és mit tilos?
Az egyik legfontosabb résztéma: adatvédelem. A céges laptop nem csak „vas”, hanem a céges adatok, szerződések, ügyfélinformációk, belső dokumentumok belépési pontja.
Alapelvek, amiket érdemes beleírni
-
Jelszók használata
-
A laptop csak jelszóval védett felhasználói fiókkal használható.
-
Kötelező erős jelszó vagy jelszó + másodlagos azonosítás, ha a rendszer támogatja.
-
Jelszó megosztása más munkavállalóval vagy családtaggal tilos.
-
-
Titkosítás
-
Ha van rá lehetőség, a laptopon lévő adatok titkosítása (pl. BitLocker) erősen ajánlott.
-
A szabályzatban rögzítheted, hogy a céges laptopokon a meghajtók titkosítása kötelező, különösen mobil eszközöknél.
-
-
Adatok tárolása
-
Az üzleti kritikus adatok lehetőleg ne a gép lokális meghajtóján, hanem:
-
céges fájlszerveren,
-
NAS-on,
-
vagy jóváhagyott felhős tárhelyen legyenek.
-
-
Tilos adatokkal dolgozni nem engedélyezett, privát cloud szolgáltatásokon (pl. személyes Google Drive, Dropbox, ha a cég ezt tiltja).
-
-
Szoftverek telepítése
-
A dolgozó magától nem telepíthet bármilyen programot a céges laptopra.
-
Csak a rendszergazda vagy az erre felhatalmazott személy által jóváhagyott szoftverek kerülhetnek a gépre.
-
Tilos: crackelt, licenc nélküli, gyanús forrásból származó szoftverek használata.
-
-
Vírusvédelem, frissítések
-
A laptopon mindig naprakész vírusvédelemnek kell futnia.
-
A rendszerfrissítések telepítése nem halogatható a végtelenségig; érdemes ezt központilag kezelni, de a szabályzat rögzítheti, hogy a kolléga nem tilthatja le tartósan a frissítéseket.
-
Mindezt hogyan fogalmazd meg?
Legyen benne, hogy a dolgozó:
-
köteles betartani a cég információbiztonsági előírásait,
-
a laptopon tárolt és elérhető adatok a cég tulajdonát képezik,
-
a cég jogosult ellenőrizni a gépen tárolt céges adatokat (adatvédelmi szempontból ezt érdemes jogásszal egyeztetni, de az elv fontos).
4. Laptop visszavétele kilépéskor – ne itt menjen el a tisztelet
Kilépéskor rengeteg feszültség adódhat abból, ha nincs elég egyértelmű szabály a céges laptop visszavételére.
Jellemző szituációk:
-
„Ja, a táskát már odaadtam, a töltő otthon van, a dokkoló valahol az irodában…”
-
„Mi az, hogy töröljük a privát dolgait? Az én gépem volt egy évig!”
-
„Nem adom vissza, amíg ki nem fizetitek a… (bármit).”
Ezért kell egy tiszta, előre ismert folyamat.
Mit érdemes rögzíteni?
-
Kilépéskor a laptopot a kilépés napjáig vissza kell adni a cégnek
-
Ez legyen része a kiléptetési check-listának.
-
A gép visszavétele történjen átadás-átvételi jegyzőkönyvvel:
-
laptop,
-
töltő,
-
táska,
-
egér,
-
dokkoló,
-
egyéb tartozékok.
-
-
-
Adatok kezelése kilépéskor
-
A cégnek biztosítania kell, hogy a céges adatok megmaradjanak,
-
a privát jellegű fájlokkal kapcsolatban legyen világos szabály:
-
a dolgozó kap-e lehetőséget arra, hogy a saját személyes fájljait kilépés előtt lementse,
-
milyen határidővel,
-
utána a gépet visszaállítják céges alapállapotra (pl. újratelepítés, törlés).
-
-
-
Ha a laptop nem kerül vissza
-
A szabályzat tartalmazhatja, hogy a vissza nem szolgáltatott eszközök értékét a cég kártérítésként érvényesítheti,
-
ilyenkor mindenképp fontos, hogy a kezdeti átadásnál legyen dokumentálva, a dolgozó milyen eszközt vett át.
-
5. Kár, sérülés, lopás: mi a folyamat, ki mit vállal?
Előfordul, hogy a laptop megsérül, leesik, leöntik, ellopják. Ha ilyenkor nincs szabály, könnyen személyes konfliktus lesz belőle: „Ki a hibás? Ki fizeti a javítást? Mit kellett volna tennem?”
Mi számít káreseménynek?
Érdemes felsorolni a tipikus eseteket:
-
fizikai sérülés (betört kijelző, behorpadt ház, eltört zsanér, leejtés),
-
folyadékkár (leöntött billentyűzet, beszivárgott kávé),
-
lopás (autóból, irodából, lakásból),
-
elvesztés (otthagyta vonaton, repülőn stb.).
Mi legyen kötelező a dolgozó részéről?
A szabályzat rögzítheti, hogy káresemény esetén a dolgozó:
-
haladéktalanul jelzi a történteket a közvetlen vezetőjének és/vagy az IT felelősnek,
-
lopás esetén rendőrségi feljelentést tesz, és annak másolatát átadja a cégnek,
-
nem próbálja meg „sufni módon” javíttatni vagy szétszedni a gépet.
Ki fizeti a kárt?
Ebben célszerű jogi és HR oldallal is egyeztetni, de sok cég az alábbi elvek mentén dolgozik:
-
ha a kár nem szándékos, hanem gondatlan (pl. véletlen leejtés), akkor:
-
a cég viseli a javítás vagy csere költségét,
-
vagy a munkavállalóval megosztják a költséget (pl. felső limitig).
-
-
ha a kár súlyos gondatlanság vagy szabályszegés következménye (pl. laptop szándékos rongálása, nem megfelelő tárolása, autóban hagyása látható helyen), akkor:
-
a munkavállaló kártérítési felelőssége nagyobb lehet.
-
A lényeg, hogy ne utólag, hirtelen felindulásból kelljen dönteni, hanem legyen előre ismert irányelv, hogy káresemény esetén konkrét lépések történnek:
-
Bejelentés.
-
Kivizsgálás (mi történt, hol, hogyan).
-
Döntés a javításról / cseréről.
-
Ha szükséges, megállapodás a kártérítésről.
6. Céges laptop szabályzat felépítése – hogyan legyen átlátható?
Érdemes a szabályzatot olyan formában megírni, hogy a kolléga tényleg el is olvassa, ne csak aláírja.
Egy lehetséges szerkezet:
-
Bevezetés
-
A szabályzat célja: védi a cég és a dolgozó érdekeit, tisztázza az elvárásokat.
-
-
Eszköz jellege, tulajdonjog
-
A laptop a cég tulajdona.
-
Munkavégzésre használható, átadás-átvételi lappal kerül a dolgozóhoz.
-
-
Használati jogosultság
-
Ki használhatja, átadható-e másnak, családtagnak stb.
-
-
Otthoni használat és magáncélú használat
-
Viheti-e haza, milyen feltételekkel, milyen keretek között megengedett a magánhasználat.
-
-
Adatvédelem és információbiztonság
-
Jelszók, titkosítás, szoftvertelepítés, vírusvédelem, felhős rendszerek használata.
-
-
Káresemény, sérülés, lopás
-
Mi számít káreseménynek, bejelentési kötelezettség, eljárásrend, kártérítési szabályok.
-
-
Kilépés, laptop visszavétele
-
Milyen határidővel kell leadni, milyen állapotban, mit történik az adatokkal.
-
-
Záró rendelkezések
-
Hatálybalépés, módosítás lehetősége, nyilatkozat arról, hogy a munkavállaló megismerte a szabályzatot.
-
A hangnem lehet jogilag korrekt, de érthető, felesleges jogi zsargontól mentes. Ha a dolgozó érti, mit várnak tőle, nagyobb eséllyel fogja be is tartani.
7. Miért éri meg időt szánni egy jó céges laptop szabályzatra?
Lehet, hogy elsőre macerának tűnik leírni mindezt, egyeztetni HR-rel, jogásszal, IT-val. De gondolj bele: egy jó céges laptop szabályzat:
-
csökkenti a vitákat és félreértéseket,
-
védi a céges adatokat,
-
tisztázza a felelősséget kár esetén,
-
rendet tesz az eszközök nyilvántartásában,
-
és nem utolsó sorban a kollégáknak is biztonságérzetet ad: tudják, mire számíthatnak.
Ha ezt most átgondoltan megcsinálod, nem egy év múlva, káoszhelyzetben kell kapkodva szabályokat kitalálni, amikor már mindenki ideges.
Hogyan tudunk segíteni a céges laptop szabályzat mellé a technikai oldalon is?
Egy jó céges laptop szabályzat mellé nagyon sokat segít, ha technikai oldalról is rendben van az IT környezet: megfelelő géppark, átlátható eszköznyilvántartás, stabil hálózat, biztonságos hozzáférések.
Mi PC-k és laptopok, nyomtatók, Wi-Fi és hálózati eszközök értékesítésével foglalkozunk, és rendszergazda szolgáltatást is kínálunk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
-
segítünk kiválasztani a cégednek megfelelő laptopokat és PC-ket,
-
kialakítjuk és üzemeltetjük az irodai hálózatot és Wi-Fi-t,
-
gondoskodunk a nyomtatók, szerverek, NAS-ok összehangolt működéséről,
-
beállítjuk a szükséges biztonsági megoldásokat (felhasználói fiókok, jogosultságok, mentés, védelem),
-
és részt tudunk venni abban is, hogy a céges laptop szabályzat ne csak papíron létezzen, hanem technikailag is megvalósuljon.
Így nem csak leírod, hogy mit szeretnél látni rendként a céges laptopok körül, hanem mellé megkapod azt a profi IT hátteret is, amivel az eszközök és az adatok hosszú távon biztonságban, átláthatóan és hatékonyan működnek a cégedben.