Tuningolás SSD-vel! Húzz le új bőrt a gépedről!

Több cikkben foglalkoztam már az SSD meghajtókkal. (lásd a cikk végén)

Ezek olyan flash memóriákból felépülő, gyors háttértároló eszközök, amelyek alkalmazásával, egy bizonyos processzorteljesítmény fölött, jelentős sebességnövekedést érhetünk el asztali és laptop számítógépekben egyaránt.

„Flash memória – az elektronikus adattároló chipek egyik fajtája, ami áramellátás nélkül is megőrzi a rajta tárolt adatokat.

Ha laptopba építjük az SSD-t, akkor több előnyt is élvezhetünk:

1. Lényegesen pattogóbb, gyorsabb lesz a gép.

2.
Sokkal érzéketlenebbé válik a rázkódásra, a durva kezelésre.

Az SSD-ben nincs forgó alkatrész.
Kevésbé melegszik, mint a merevlemez és semmi baja sem lesz attól, ha durvábban bánsz vele. Pl. durván teszed le az asztalra.
Ezzel szemben a merevlemez működés közben nagyon sérülékeny. Ha durván bánsz vele, könnyen megsérül a forgó lemez adathordozó rétege.

3. Ha merevlemez helyére építjük, akkor jelentősen megnő az akkumulátoros üzemidő.

Ennek oka, hogy az SSD lényegesen kevesebb áramot fogyaszt, mint a merevlemez.

4. Az SSD-t nem kell (nem is célszerű töredezettség mentesíteni)

Ennek oka, hogy a meghajtó elektronikája az adatcsomagok optimális rendezéséről, a cellák írási gyakoriságának figyelembe vételével saját maga gondoskodik.

A korszerű SSD meghajtók további értékes szolgáltatásokkal segítik a biztonságos adattárolást és a gyors adatmozgatást.

Asztali számítógépben az SSD

meghajtót arra használjuk, hogy jelentősen gyorsítsuk a rendszer működését, a különféle programok és munkafájlok betöltési idejét.

A sebességkülönbség nagyon látványos.

Az ideális asztali gépbe beépítünk egy a feladathoz elegendő méretű SSD meghajtót, és állandóan elérhető nagyméretű háttértár céljára egy merevlemezt.

A legtöbb esetben elegendő egy 128 Gbyte-os SSD és egy 512 Gbyte – 1Tbyte közti méretű merevlemez.

A merevlemezre telepítjük a telepített levelező szoftver pst fájljait, a Windows virtuális memória fájljait, ha csak ki nem kapcsoljuk azokat. A merevlemezre kerülnek továbbá a nagyméretű tömörítmény fájlok.

Az SSD-re telepítjük a Windows-t, a felhasználói programokat és itt tároljuk azokat a munka fájlokat, amelyekkel éppen dolgozunk. Ezeket a munkafájlokat, illetve azok változásait napi szinten egy gombnyomással mentjük a merevlemezre. (I. biztonsági mentés)

Az SSD egyetlen hátránya, hogy ha meghal, lehetetlen róla adatokat visszanyerni. (Mintha a merevlemez ebből a szempontból sokkal jobb lenne…)

A merevlemezről annak meghibásodása után is van esély arra, hogy megfelelően felkészült laborban (pl. Kürt Kft) visszanyerjék a lemezen tárolt fájlokat. Ez a művelet azonban olyan drága, hogy még a legtöbb cég számára sem kifizetődő.

Az SSD amikor egy cella elérte az írási ciklusainak végét, még mielőtt a cella meghibásodna, az elektronika átállítja csak olvasható állapotúra. Így a rajta tárolt adatok továbbra is olvashatók maradnak.

A korszerű SSD meghajtók tömörített adattárolást végeznek. Ezzel is gyorsítják az adatkezelést, ugyanakkor ez a képesség a nagyméretű tömörítmény fájlok kezelésekor gyorsulás helyett inkább lassuláshoz vezet.

Az olyan állományok tárolását pedig kifejezetten mellőzni kell, amelyek felülírása naponta sok alkalommal megtörténhet. Ilyen a Windows swap fájlja, amely virtuális memóriaként közismert. Ezek a rögzített tárolási pozíció miatt, akár egy éven belül eredményezhetik az érintett tároló cellák kifáradását.

A fentiek és az itt nem említett további tudnivalók okán azt állítom, hogy nem elég SSD-t vásárolni, azt szakszerűen, a speciális képességek és korlátok figyelembe vételével kell telepíteni és konfigurálni.

Ha hozzáértő szakember, igényes odafigyeléssel telepíti az SSD-t és konfigurálja a Windowst, akkor az SSD várható élettartama jócskán meghaladja a merevlemezektől elvárt élettartamot.

Ha az SSD hozzáértés és/vagy átgondolt stratégia nélkül kerül beépítésre és telepítésre, akkor akár egy éven belül is elhasználhatjuk azt.

Fontos információ még az, hogy a számítógépbe épített SSD meghajtó és a merevlemez munka diszk. Ez azt jelenti, hogy az ott tárolt adatok nincsenek nagy biztonságban.

Ebből következik, hogy az összes fontos és pótolhatatlan fájlról biztonsági mentést kell készíteni. A biztonsági mentést két példányban javasolt elkészíteni.

Egy példányt külső merevlemezre, vagy pendrive-ra, egy példányt pedig optikai lemezre (CD, DVD) érdemes lementeni.

Azért kettőre, mert ha az egyik megsérül, meghibásodik, a másikon tárolt mentés még elérhető marad.

Tudom, ezt a szabályt sokan értik, mégis oly könnyen elhanyagoljuk, átlépjük annak alkalmazását.

Sajnos ennek súlyos ára van, ha bekövetkezik a baj.
10 magyarországi cégből 9-nél nincs megoldva a fontos adatok rendszeres és jól átgondolt archiválása.
Ez óriási kockázat, amibe néhányan már bele rokkantak.
Kérlek, gondold meg jól, hogy állsz ezen a téren!

Vélemény, hozzászólás?

Share This