Egyre elérhetőbbek az SSD meghajtók!

Az utóbbi időkben tovább csökkent a tisztán memórián alapuló, ultra gyors háttértároló eszközök az SSD-k (Solid-State Drive) ára.
(120 Gbyte-os változat 47 500 bruttó forint – 2012.03.08-án!)

A Kingston legújabb V+200 sorozatú SSD meghajtóinak amellett, hogy nagyon gyorsak, még az áruk is kedvezőbb.

Vigyázat, nem V200, hanem V+200!

A két típus között ugyanis nagy sebesség különbség van!

Na, de mit is kell tudni az SSD meghajtókról?

Mire való az SSD meghajtó?

A számítógépből kiaknázható legnagyobb számítási teljesítményt a központi processzor (CPU) határozza meg.

Ezt a teljesítményt rontjuk tovább azzal, ha gyenge alaplapba építkezünk,
ha nincs elég, és/vagy lassú az operatív memória (RAM),
ha túl lassú a programok és munka fájlok tárolására használt diszk egység (HDD = Hard Disk Drive, vagy merevlemez).

(Most a számítógép grafikus teljesítményéről nem beszélünk. Azt egyébként nagyrészt a számítógépbe épített grafikus vezérlőkártya, hétköznapi nevén a videokártya határozza meg.)

A merevlemez részleges helyettesítésére alkották meg az SSD meghajtót, amely lényegesen gyorsabb, mint a merevlemez. Ez azonban nem csak gyorsabb, de drágább is, hiszen Flash memóriákból épül fel.

 

Egy erős konfiguráció úgy épül fel, hogy az operációs rendszert és a felhasználói programokat SSD meghajtóra telepítjük.
Fontos, hogy az SSD meghajtón elég tárterület maradjon az éppen használt munkafájlok tárolására is.
Így használhatjuk ki leginkább az SSD nyújtotta sebességet.

Asztali gépekben az SSD meghajtó mellé beépítünk még egy 500 – 1000 Gbyte-os merevlemezt is, azon munkafájlok tárolására, amelyeket szeretnénk elérhető közelségben tudni.

Felmerül a kérdés, hogy mekkora SSD meghajtót érdemes vásárolni?

Figyelembe véve azt a tényt, hogy a mai, legkorszerűbb SSD meghajtókat akár 4-6 évig is használhatjuk, nem érdemes 120 Gbyte-nál kisebb SSD meghajtót választani.

120 Gbyte még évekig elegendő lesz az operációs rendszer, a telepített felhasználói programok és a napi munkához szükséges munkafájlok elsődleges tárolására.

 

Egy 60 Gbyte-os SSD meghajtó ma még elegendő a Windows számára. Egy-két felhasználói program is elfér rajta, de kicsit előre tekintve jól belátható, hogy hamar elégtelenné válhat a rendelkezésre álló tárkapacitás. Akkor pedig vehetünk egy másik SSD meghajtót, vagy használhatjuk helyette a lassabb merevlemezt.

Persze nincsenek általánosan megfogalmazható és minden esetre érvényes megállapítások.

El tudok képzelni olyan eseteket, ahol egy 64 Gbyte-os SSD is megoldást jelenthet. Csak gondold át, amit leírtam. Számolj, ossz és szorozz!

 

Egyre többen használják teljesítmény javítás céljára laptopok esetében az SSD meghajtót.

A legtöbb laptopba csak egyetlen 2,5”-es meghajtót lehet beépíteni, így itt még inkább meg kell fontolni, hogy mekkora meghajtót választasz a lassú merevlemez lecserélésére.
Akkorát válassz, hogy a tervezett időtávban végig elegendő legyen!

Mikor van értelme SSD meghajtót vásárolni?

SSD meghajtót három okból vásárolunk:

  1. Növelni szeretnénk a háttértárolón lévő fájlok, programok betöltési sebességét.
    Ezzel kívánjuk növelni a számítógépből előcsalt feldolgozási teljesítményt.
     
  2. Szeretnénk csökkenteni a számítógép áramfogyasztását és zajszintjét.
    Az SSD meghajtó kevesebb áramot fogyaszt, mint a merevlemez. Ez főként laptopok esetében jöhet jól, ahol az áramfogyasztás csökkentése az akkumulátoros üzemidő növelését eredményezi.
    Ráadásul az SSD hangtalan és sokkal kevésbé melegszik, mint a merevlemez!
     
  3. Strapabíró laptop kialakításához használjuk az SSD-t
    A merevlemez nagyon kényes jószág. Működés közben csak nagyon óvatosan szabad mozgatni. Olyan, mint egy hímes tojás! *

Az SSD meghajtó viszont nem érzékeny a mozgatásra! Nincs benne forgó alkatrész, csupán elektronikai alkatrészekből épül fel!

Merevlemez helyett, SSD beépítésével strapabíróbb, gyorsabb és nagyobb akkumulátoros üzemidővel rendelkező laptopot kapunk.

* A merevlemez forgó lemeztányérja fölött kialakul egy vékony légpárna, amely az olvasófejet „távol” tartja a lemeztányértól. Ez a távolság olyan kicsi, hogy a dohányfüst szemcséi elakadnának a lemez és az olvasófej között. Ha nem bánsz elég finoman a laptoppal, oda koccantod az asztalhoz, könnyen előfordulhat, hogy az olvasófej becsapódik a lemeztányérba. Onnan kiszánt egy darabot, a többit a fantáziádra bízom.

A mai SSD meghajtók már elég megbízhatóak. (Főként, ha minőségi darabot választasz!)

Élettartamuk magasabb, mint a PC várható élettartama.

Ha a cél a számítási teljesítmény növelése, hétköznapi nyelven fogalmazva a számítógép gyorsítása, akkor vásárlás előtt vizsgáld meg, hogy jelenlegi állapotában mennyire használod ki a számítógép processzorát?

Amennyiben a processzor átlagos teljesítmény-kihasználása 85% felett van, akkor nem fogsz túl sokat profitálni a gyors SSD meghajtó teljesítményéből. Ekkor már eleve a maximum közelében jár a processzor terhelése.

Nagyon egyszerű a képlet:
Ha azt méred, hogy azon esetekben, amikor nagyméretű fájlokkal dolgozol, sok az üres, kihasználatlan processzor idő (CPU terhelése alacsony), az arra utal, hogy lassú az adatellátás sebessége. A háttértároló rendszer nem képes megfelelő ütemben és megfelelő sebességgel ellátni adatokkal és programutasításokkal a processzort.
Ekkor van értelme azon gondolkozni, hogy gyorsítsunk a háttértároló sebességén!

Fontos azonban, hogy még mielőtt SSD vásárlására adnád a fejed, előtte győződj meg arról, hogy optimális mennyiségű operatív (RAM) van-e a számítógépedben?

A memória még mindig egy nagyságrenddel gyorsabb, mint az SSD meghajtó!
Ha a felhasználási igényekhez mérten kevés a számítógépbe épített memória, akkor a számítógép megpróbálja helyettesíteni azt az egy nagyságrenddel lassabb háttértároló (SSD, vagy merevlemez) munkába fogásával.

Úgy próbál takarékoskodni a memóriával a számítógép, hogy a pillanatnyilag nélkülözhető adatokat a háttértárolóra menti és annak helyére a háttértárolóról friss, aktuálisan szükséges adatokat tölt. Ezt hívjuk swapping-nek (szveppel a diszk).

Ezt a jelenséget jól észlelheted, amikor azt tapasztalod, hogy bár nem nyitottál meg újabb munkafájlt, mégis ezerrel teker a merevlemez, villog a HDD állapotjelző LED.

A swapping meglehetősen időigényes művelet.
A gyakori swap-elés alapos okot ad a memória méretének ellenőrzésére és a Windows beállításainak megvizsgálására.

 

Laptopok esetében általában különösen lassú a beépített merevlemez!

Ugyanakkor, csak azon laptopok esetében javaslom az SSD meghajtó beépítését, amelyek elég erős processzorral rendelkeznek.
Intel Celeron és AMD Sempron processzorral épített laptopok esetében ne is foglalkozz a kérdéssel, mert „nem hoz sokat a konyhára”.

Ha nincs tapasztalatod ebben a témában, akkor inkább kérj hozzáértő segítséget!

LAPPA Computer
 

Share This