Döntő érvek az asztali számítógép mellett

Egyre többen választanak laptopot a munkához, ami érthető, de néha mégsem bizonyul jó választásnak.

Ha olyan feladatokra használod a számítógépet, ami komoly teljesítményt igényel, akkor sok esetben nem célszerű laptop mellett döntened.

A laptopot sok esetben csak második, hordozható munkagépnek célszerű alkalmazni, ha egyáltalán, valóban szükség van rá.

Az alábbiak cikk segít képbe kerülni, hogy miért ragaszkodunk mi, profik az asztali számítógépekhez.

Teljesítmény

Az elsődleges oka annak, hogy asztali számítógépet használunk, annak brutális teljesítménye.

Ha kétszer olyan erős a vas, akkor fele annyi idő kell egy-egy teljesítményigényes alkalmazás, vagy műveletsorozat végrehajtásához.

  • Ilyen alkalmazás a videó vágás, renderelés (a vágás során összeállított film előállítása).
  • Ilyen alkalmazás az animáció készítés és számos mérnöki alkalmazás.
  • A programfordítás és tesztelés, a matematikai és a grafikus modellezés.
  • Nagyméretű képfájlokkal végzett grafikus feldolgozás.
  • Nagyméretű adatbázisok kezelése.
  • A virtualizáció, aminek során egy számítógépen több, virtuális számítógépet futtatunk.
  • És így tovább.

Egy laptop megközelítőleg sem hozza azt a teljesítményt, amit egy jól konfigurált asztali számítógéptől kapsz.
Ez persze, nem véletlen.

A laptop alaplapja, az azon elhelyezett chipkészlet, és a processzor is arra van optimalizálva, hogy a gép megfeleljen a hordozható számítógép kritériumainak. (Csekély súly és méret, kis fogyasztás, alacsony hőtermelés, hosszú akkumulátoros üzemidő)

Ehhez fel kell áldozni néhány képességet, ill. azok valamekkora részét.

Ilyen képesség feldolgozási teljesítmény (ezt szoktuk sebességként említeni).
A feldolgozási teljesítménnyel az a probléma, hogy minél jobban növeljük, annál nagyobb hőtermeléssel és energiafogyasztással jár.

A bővíthetőség

A bővíthetőség laptopokban leginkább a méretkorlátozás okán kerül korlátozásra.
Egy laptop csatlakozó, bővítő portjainak, foglalatainak a száma jóval kisebb az asztali gépekben megszokott mennyiségnek. Igaz, ez csak akkor számít, amikor szükségünk lesz rá.

Az minden esetre, általánosságban elmondható, hogy egy asztali gép bővíthetősége lényegesen meghaladja a laptopokét.

Legszembetűnőbb talán az, hogy a laptopban gyakorlatilag nem lehet processzort cserélni, amíg egy jól konfigurált asztali számítógépben a vásárlástól számított 1-1,5; esetleg 2 évig még igen.

 

Arról aztán nem is beszélve, hogy laptopnál ne is gondolkozz a grafikus kártya erősebbre cserélésében.
Asztali számítógépek esetén viszont a grafikus kártya erősebbre cserélése gyakorlatilag a teljes élettartam alatt lehetséges.

Asztali gépekben megoldható több grafikus kártya beépítése is!

Extra képességek

Az sem jelent gondot, hogy 2-4-6 monitort üzemeltessünk egy asztali gépről.
Aki már dolgozott több monitoros rendszerrel, az tudja mire való, és hogy mennyire sokat ad a hatékony munkához.

Fontos megemlítenem, hogy a mai számítógépek esetében két fő komponens határozza meg az elérhető maximális feldolgozási teljesítményt, vagyis a sebességet:

A központi processzor CPU és a grafikus feldolgozó processzor, hétköznapi nevén grafikus kártya, vagy videókártya.

Ezt a teljesítményt rontjuk le, ha

– gyenge képességekkel rendelkező (gyenge chipset-re épülő) alaplapot,
– kevés és/vagy lassú memóriát,
– lassú háttértárat, vagy háttértár rendszert alkalmazunk (merevlemez(ek)).

A grafikus kártya feldolgozási képességeit ma már olyan programok futtatása során is kamatoztatják, amelyek nem kifejezetten a képi feldolgozás témakörébe sorolhatók.
Ilyen például a videókódolás, vagy a titkosítás.

Az asztali számítógépek átlagosan kétszer annyi memória kezelésére képesek, mint a laptopok. Ez persze általában nem kerül kihasználásra.

Az azonban igen, hogy az asztali gépbe sokkal több tárolóegységet (SSD-t és merevlemezt, valamint optikai meghajtót) építhetünk.

Ha igazán erős gépet akarunk építeni, az ma már elképzelhetetlen egyetlen tárolóeszközzel.

Legalább kettő, sok esetben még ennél is több merevlemezre és SSD meghajtóra lesz szükségünk.

Egy átlagos laptopba trükkök nélkül csak egy SSD, vagy merevlemez építhető.
Egy komolyabb asztali gépbe akár 6-8 db is.

Ma már nem említeném különbségnek a gépzajt, mivel olyan csendes asztali gépeket tudunk építeni, hogy az már vetekszik a laptopok csendességével.
Ehhez jól megválasztott számítógépházra, profi hűtőventillátorokra, jól kiválasztott grafikus kártyára, esetleg ahhoz való, ultra csendes hűtőre van szükség.

Számtalanszor előfordult már, hogy fiatal „versenyzők” nem hitték el, vagy nem vették elég komolyan az általam asztali számítógépről elmondottakat. Vagy csak egyszerűen elragadta őket a hév, a laptop tulajdonlásának reményteli érzése, és olyan feladatra is laptopot vásároltak, amire az nem való.

Ezen esetek mindegyikében hamar eljött az idő, amikor megcsörrent a telefonom és egy új asztali számítógép vásárlása ügyében kért időpontot a vásárló.

Jó dolog a laptop. A legtöbb hétköznapi feladatra tökéletesen megfelel, de vannak olyan igények, amelyek kielégítésére már nem célszerű laptopot választani.
Még egy 500-600 ezer forintos laptopot sem, ugyanis annál olcsóbban is olyan asztali gép építhető, aminek közelébe se ér a laptop.

Az optimális konfiguráció elve:

Végezetül még egy kulcs fontosságú fogalmat tisztázzunk. Az pedig nem más, mint az optimális konfigurálás elve.

Amikor számítógépet konfigurálunk (tervezünk), az alkatrészeket úgy válogatjuk össze, hogy azok céljainknak optimálisan megfeleljenek.

Ne költsünk egy forinttal se többet, mint amire valóban szükség van, és ne költsünk kevesebbet sem, mint amivel a cél optimálisan elérhető.

Minden számítógépet arra a feladatra tervezünk, amit a vásárlóval egyeztetünk.

A tervezés során figyelembe vesszük az első három évben valószínűsíthető bővítési igényeket is.

Az optimális tervezés során mindig a szűk keresztmetszetet keressük.

Azt az alkatrészt, ami a gyakorlatban kiaknázható teljesítményt korlátozza.

Gyakran előfordul, hogy megfelelő hozzáértés hiányában egy bitang erős és drága grafikus kártyát olyan számítógépbe építenek, amely képtelen azt kihasználni. Az egyik legdurvább esetben a grafikus kártya képességeinek csupán 20%-át volt képes kiaknázni a konfiguráció.

Hiába az erős processzor, ha a szükséges memóriamennyiség fele dolgozik a számítógépben. Ilyenkor a fizikai memóriát a diszkegység (merevlemez) intenzív bevonásával igyekszik helyettesíteni a számítógép. A merevlemez meg mint tudjuk, egy nagyságrenddel lassabb, mint az operatív memória (RAM).

Hiába az erős processzor, a gyors, bőséges memória, ha lassú háttértár (merevlemez) szolgálja ki őket. Ezeknél a gépeknél csodát érhetünk el egy SSD beépítésével.

Az asztali számítógépek többsége nem az optimális tervezés elvei szerint épül.

Ha egy hegyet kell elhordanunk, akkor érdemes elgondolkozni azon, hogy a buldózer, vagy a lapát lesz-e a megfelelő szerszám?

A számítógép építés a maga nemében művészet. A szakma szeretete, igényesség és alapos felkészültség kell hozzá. Nem sok helyen találkozhatsz vele.

Vélemény, hozzászólás?

Share This